Az emberek többsége a glóbusz északi felén él. Számunkra a déli féltekén sok minden fordítva működik: karácsonykor az ausztrálok nem hógolyóznak, hanem napfürdőznek. Az ausztrál nyár novembertől áprilisig tart. + fotógaléria
Az ausztrál kontinens északi részén a december a legmelegebb, míg a délen januárban és februárban van igazán nagy hőség. A tél májustól októberig tart, és országszerte a július a leghűvösebb.
Ausztrália az Indiai- és a Csendes-óceán határvonalán helyezkedik el. A kontinens nevének jelentése ’ismeretlen déli föld’. Felfedezése előtt ugyanis csak egy feltételezett földrészként jelölték a térképeken ezt a szinte teljesen lakatlan földrészt.
Az ausztrál tengerpart - mely körbeveszi a kontinens országot - a végtelenség érzését kelti. Gyönyörű strandjaival a fürdést és a sportolást jelenti minden itt élőnek. Viharos időjárása miatt legkevésbé az északi part "fürödhető", ám az ausztráloknak erre ezen kívül is bőven van lehetőségük. A világ tíz legjobb strandja közé sorolják például a legendás hírű Surfers' Paradise-t a keleti parton. A szörfösök Mekkájaként is emlegetnek, hiszen minden valamirevaló deszkás szeretné életében egyszer itt hasítani a hullámokat.
Ám a hatalmas országot nem lehet megismerni anélkül, hogy át ne szelnénk az ausztrál sivatagot. A kontinens ország területének nagy részét egy földtörténetileg ősi táj foglalja el, mely száraz, sivatagos, mégis tobzódik a színekben: vörös sziklák, és por, okkersárga síkságok, bíbor színben úszó hegyek, ragyogó kék ég - és mindezt körülöleli a tenger kéksége és a tengerpart gazdag zöld vegetációja. Azért magashegységekben sem szűkölködik, az un. Ausztrál Alpok legmagasabb pontja 2228 méter.
Gyakoriak a szélsőséges időjárási jelenségek, a hatalmas szárazságok vagy a pusztító áradások. Ausztrália északi partvidékén - ahol az időjárás trópusi - november és március között pusztító hurrikánok söpörhetnek végig.
Ez a hatalmas ország még ma is igen ritkán lakott. A főleg európai bevándorlókból álló népesség nagy része a keleti és a déli parton él, többségében városokban. Canberra, Sydney, Melbourne, Perth, Brisbane, Adelaide a legjelentősebbek
Ausztráliának a világon egyedülálló növény- és állatvilága van, mert a kontinens évmilliók óta elkülönült a többi kontinenstől. Sokak kedvence a koala mackó, és az egyébként elég buta kenguru, aki mélasága miatt gyakran válik az autóutak áldozatává. De a világ egyetlen vad kutyája, a dingó, és a kacsacsőrű emlős is emblematikus ausztrál állat.
Ausztrália sok-sok gyönyörű tája világörökségünk része. Ilyen például a Fraser-sziget, amely a világ legnagyobb homoksziget. Trópusi esőerdő borítja. Körülötte található Földünk egyik háborítatlan természeti csodája, a világ legnagyobb korallzátonya is. A korallzátony szigetei akár Robinson lakatlan szigetei lehetnének. A különleges tájak védelmére több nemzeti park is létrejött.
Az angolszász gyarmatosítók előtt a kontinensen csak az aboriginaloknak nevezett bennszülöttek éltek. Az "abók" - akikről itt, Európában maximum annyit tudunk, hogy azt a hosszú csövet, a didgeridoo-t fújják és bumerángot dobálnak - mítoszaik szerint óriás kenguruktól származnak, ám valójában az indonéz szigetvilágból kerültek ide.
A fehér ember sajnos hasonlóan kegyetlenül bánt el velük, mint az amerikai indiánokkal, így számuk mára néhány tízezerre apadt. Az abo holokausztot kiválóan mutatta be az Ausztrália című hollywood-i eposz Nicol Kidmannel a főszerepben.