A szaunavirgács az északi szaunakultúra szerves része. Megtalálható a finneknél (vihta,vasta) az oroszoknál (veniks) és a balti államokban is. Teo sem tudott róla többet, minthogy nyírfából készül, és valószínűleg kellemes vérbőséget okozunk vele magunknak, illetve szaunapartnereinknek, mert nagy vidáman szokták használni.
No, ez mind igaz... ám hogy az északiak ősi népszokásáról többet is megtudjunk, ahhoz Erika és Kari Taipale kellett. Mi mással foglalkozhatna egy finn házaspár Budapesten, mint az autentikus szaunakultúra terjesztésével? A Sauna Boulevard finn szaunafelszerelések és -kozmetikumok nagykereskedelmével foglalkozik, ám emellett igyekszik támogatni a hazai szaunakultúra fejlődését is. Ennek jegyében szponzorálta a SzaunaClub országos szaunamester bajnokságát, s ezért hozta el Magyarországra Viesturs Luka-Indans lett szaunamestert, virgácsspecialistát.
A lett fiatalember három egész napos szemináriumot tartott, melyeken egy egész szaunavirgács-kultúra tárult ki előttünk. Az érdeklődők többnyire gyakorló szaunamesterek közül kerültek ki, akik remélhetőleg minél hamarabb bevezetik szaunakultúránkba ennek a varázslatos eszköznek a használatát. Remélhetőleg azon a magas színvonalon, ahogyan most a lettektől megkaptuk.
„Varázspálcává” azonban csak avatott kezekben válik, és ehhez nem csak gyakorlat, de – mint Viesturs szavaiból, és minden gesztusából sugárzott – megfelelő lelki-szellemi hozzáállás is szükséges. A rigai fiatalember vegetáriánus életmódja, életvidám, szabad szellemisége, a keleti meditációs technikákra való nyitottsága meggyőzően termékenyíti meg a balti szaunakultúra évszázados hagyományait. Legszívesebben egy 3-4 órás terápiaként alkalmazza módszerét, melyet részletesen megosztott velünk.
A hosszú procedúra központjában végig egyetlen páciens – avagy egy pár – áll, minden az ő kényelmét, kényeztetését, egészségét szolgálja. Minden úgy történik, hogy az neki legyen jó. A terápia egyébként legalább annyira közel áll a masszázshoz, mint a szaunázáshoz. Hiszen az izmok igen alacsony hőfokú szaunában történő bemelegítése után rögtön testünk teljes átmasszírozásával kezdődik, melyet bőrradíros kezeléssel kombinál. Ezután kerülünk vissza a 70-80 C°-ra felfűtött szaunába, ahol felfekszünk – akár a masszázson –, majd a mester egy három fázisból álló, változatos technikákat alkalmazó virgácsolásban részesít minket. Köztük hideg csobbanással, vagy a szabad levegőn hűlünk le, és ejtőzünk, frissítőket veszünk magunkhoz. Előbb csak auránkat érinti meg azzal, hogy egy hagyományos szaunamesterhez hasonlóan felöntések gőzét tereli ránk – csak éppen nem zászlóval, törölközővel, hanem két virgácsával –, ezt követi a virgácsolás középső, hosszabb majd záró, harmonizáló szakasza. A vízbe áztatott, friss nyírfából, tölgyből, juharból esetleg hársból, nyárfából font kerek, illatos levélcsokrok nem csak a szaunát töltik be illatukkal, a levelekből kioldódó hatóanyagok bejutnak bőrünk rétegeibe is, vitalitással feltöltve testünket, szervezetünket.
Amíg ki nem próbáltuk, szinte elképzelhetetlen milyen sokféle érzést tud kiváltani belőlünk ennek a kis zöld csokornak az érintése. Amellett, hogy kiválóan terelhető vele a forró kövekről felszálló gőz, a finom, akár érzéki simogatástól egészen az erőteljes, vérpezsdítő csapásokig jó kezekben sok minden kitelik tőle. Közben a virgácsok suhogása, a száradó levélkék csörgése-zörgése különleges világba röpít minket. A fejünket jobbról-balról takaró illatos szaunavirgács pedig relaxációnkat segíti, miközben a mester akár egy ősi sámán, „meditatív révületben” gondoskodik testi-lelki jólétünkről. Viesturs mantrák, népi mondókák kántálását ajánlja ehhez, mely a mestert a pillanatban való jelenléthez, a vendéget a teljes elmélyüléshez segíti. Mágikus kapcsolat ez köztük, mely a mai, modern wellness kezeléseknél nemigen jelenik meg. A kényeztetést rendszerint egy pakolás zárja, majd pihenés, hűsítő, gyümölcs, esetleg egy kis édesség, hogy érzékeink egész skáláját kiélvezhessük.
A szemináriumok helyszínét az újlengyeli Akáctanya autentikus finn füstös szaunái szolgáltatták. Érdekesség, hogy a panziót szintén finnek üzemeltetik, másutt az országban nem is találni hasonlót.
